Egy olajcseréért nem fogom a szervízbe vinni a kocsit! A biciklin én is tudok gumit cserélni! Ha komplett ajtót nem is, de benne a zárat én is ki tudom cserélni. Megannyi apró-cseprő szerelni, igazítani való akad otthon, a ház körül. Közhely, manapság még rossz szakit is nehéz találni, jót meg egyenesen lehetetlen. Tehát, marad a
legegyszerűbb, legolcsóbb, leggyorsabb. Majd én! Ebből születnek a szakbarbár, már-már megmosolyogtatóan túlgondolt és elbaltázott megoldások. Viszont, a szaknyelv használátban szinte mindenki kivétel nélkül egyetért. Olyan nincs, hogy szerelés közben nem káromkodsz... és ezt bizony, még a hölgyek is elismerik. Ha az evolúció csúcsa szügyig olajosan, derékig az autó alatt, szemmel láthatóan élete kockáztatásával bírt jobb belátásra egy megszorult csavart, addigra már oda-vissza elmondta a teljes ABC-t, az tuti. Ám ha ettől az eredendő probléma megoldódni látszik, legyen bármily szigorú és fegyelmezett az eseményt szemlélő hölgy, bizonyára elnézi a verbális küzdelmet.
Szaknyelven szólva: az ott b@ssza meg a jó édes anyját! -csatakiáltással általában a munkafolyamat végét szokás jelezni.
