Arany? Azért mindenki megőrül. Képesek új életet kezdeni, csakhogy megtalálják. De talán nem is kell menni érte Amerikáig. Hisz itt, nálunk is megtalálod. Manapság kissé divat lett. Persze, persze, jár rá támogatás. Egy, mindig is a mezőgazdasági periférián lévő, hóbortos, kissé misztifikált munka ez. Mert bizony kemény munka, sőt, már-már hazárdjáték. Ugyanis arany mivolt ide, vagy oda, nem lehet rá biztosítást kötni. Se felelősségit, se elemi kár ellenit, de még lopás ellen sem. Így, telitalppal beleállni nem kis elhivatottságot feltételez. Meg aztán... Művelői között hogy is mondjam... szóval kevés a csikó. Az átlagév közel a nyugdíjhoz. Bizony, az ifjaknak ez nem pálya. Túl nagy meló, túl sok kockázat túl kevés pénzért. Merthogy ezért az aranyért biza nem szokás magas árat fizetni. Pedig benne van minden, mi karbantart, ápol, s eltakar: vitaminok, nyomelemek, mindezt a természetből. Nem kell már sok idő, az öregek kikopnak, és a természet is visszaszorul. Akkor majd nem lesz. Akkor már talán eléri ára az értékét. Addig meg?! Marad a gagyi, a kommersz. Mi az, mi az? Persze, hogy a méz! Aranyat ér, mégsem becsüljük meg.